4 tanulság Thomas Tuchel első Chelsea-nél töltött hete után
Tíz nappal a Chelsea kispadjára történő kinevezése után Thomas Tuchel már két találkozót vezetett a londoni Kékeknél. Ha az érkezése még frissnek is számít, néhány tanulság már leszűrhető az első hét után.
Visszakaptuk a karizmatikus és megnyerő Thomas Tuchelt a Chelsea élére
„Hihetetlen Chelsea-edzőnek lenni és a Premier League-ben edzősködni, ugyanakkor őrült dolog is! Az elmúlt napok nagyon őrültek voltak.”Ezeket a szavakat használta a német edző a Wolverhampton elleni múlt szerdai első meccse után.
A PSG egykori edzője tudja, hogyan kell elvarázsolni a környezetét. És örömet is tudott szerezni: a széles mosoly, a túláradó lelkesedés és maximális tisztelet elődje, Frank Lampard felé mind azt sugallták, hogy Tuchel megértette, hova tette be a lábát.
Tuchel már most tökéletes angolsággal beszél. Már most lefektette, hogy mindegyik játékosával külön-külön is szeretne majd elbeszélgetni. „Kemény és igazságtalan döntéseket kellett meghoznom, hiszen hogyan is tudnék igazságos lenni, amikor az edzéseken mindenki minden idegszálával koncentrált, nekem pedig döntenem kellett, hogy ki legyen kezdő?” – mondta első találkozója előtt. Tuchel mélyvízbe került, de visszanyerte a mosolyát, amit Párizsban fokozatosan elveszített.
A folyamatosság a középpontban
Tuchel tisztában van azzal is, hogy időre lesz szüksége ahhoz, hogy rátegye a kézjegyét a Chelsea játékára. Addig viszont nincs szükség a meglévő csapat túlzott felborítására. Az általános hierarchia ezért változatlan maradt: Azpilicueta továbbra is a kékek kapitánya, Mendy továbbra is a kapuban, a Jorginho-Kovacic duó pedig a középpályán marad N’Golo Kanté visszatéréséig.
Nincs forradalom, de vannak apró változtatások. A Premier League-ben Lampard által vezetett utolsó mérkőzés 11 játékosa közül 10 játszotta Tuchel első találkozóját. A német az első két meccsén 16 játékost használt fel, ezért a már meglévő gerincre támaszkodott, miközben igyekezett minél több embernek játékidőt adni. Ezért még egy kicsit várnunk kell, mielőtt látni fogjuk a tipikus Tuchel-féle Chelsea-t.
Taktikai alkalmazkodás, még játék közben is
Ez volt Tuchel első kezdőjének egyik meglepetése: a 3-4-2-1 rendszer, ahol az ellenfelet magasan próbálta meg letámadni, és elég sok támadási variációt vitt a játékba. A taktika különösen a szélső játékosoknál volt látványos. Ben Chilwell a bal oldalon, és Callum Hudson-Odoi a jobb oldalon játszott szárnyvédőt. Ugyanezt a rendszert megismételték a Burnley elleni második meccsen is (2–0).
Ami szintén kilátszódott Tuchel első meccsén, az az volt, hogy a játék közben is változtatni tudott a taktikán. A Wolves elleni meccs félidejében az egykori dortmundi edző úgy döntött, hogy áttér egy 4 védős védelemre, amit támadó szellemű hátvédekkel támogatott meg. A PSG-hez hasonló kezdeteihez hasonlóan, ahol a párizsi formáció többféle rendszerben is fejlődni tudott, a német ezért játékosai sokoldalúságára és sokoldalúságára támaszkodik.
A játék középpontjában a labdabirtoklás áll
A labdabirtoklás is érdekesen alakult. A Wolverhampton ellen 79%-ban, majd Burnley ellen 71%-ban maradt a Chelsea-nél a labda. Tuchel taktikai szándéka egyértelmű. Az ötlet mindenekelőtt a labda kontrollálása és a felesleges futások nélküli jó kihasználása. A Wolves ellen csapata 820 passzt hajtott végre, míg a klub ebben az idényben átlagosan 563. A német azt akarja, hogy csapata támadásait türelmesen építse fel, jól megfeszítse az ellenfelet, és futásra késztesse, majd kihasználja ezeket a tereket.
